Persze koncentrálni kellett, h a jelmez minden apró darabját, az órisátortához a krémet és Áginak a hordozókendőt... a fényképezőgép már kipottyant az agyacskámból... na, ez van... Most koldulok! Minden fényképet szeretettel várok, ha rajta vagyunk, ha nem...
Aki nem tudná esetleg: Mátyás király 566 évvel ezelőtt született! És így volt okunk bulizni ismét: igazságos királyunk születésnapja, illetve az elmaradhatatlan farsangozás.
Kb. a tavalyi farsang óta gondolkozdtam azon, h mi is legyen Tibike. De nem találtam ki semmi jót, csak vasárnap délben. Hát mi más lehetne a mi fiúnk, mint egy belevaló rokker figura?
Évi unokatestvéreméktől kapott Tibike egy rokker-gatyát. Akkor mág 3 hós volt a gyerek és abszolút óriási volt rajta, mostanra meg kinőtte. De egy rokkernek ha bokán felül lóg a gatyája... attól csak még rokkeresebb :))
Egy vagány kockás ing került itthon, a hátáb belevarrtam, hogy "Metál az ész".
A 2 lejes motoros dzsekit már rég turkáltam. Nem azért vettem, h fel is adjam a gyerekre, de most pont jól jött.
Fejére kendő, kalózosan kötve.
Nyakába a "tittá", ahogy ő mondja, vagyis a gitár. Lagzinkra kaptunk a köcsög-bandától egy vagány gitárt, amit ezúton is szeretnénk megköszönni nekik, nem is gondoltuk, h eljön a nap, amikor ennyire hasznos lesz. Az elemeket persze kivettük belőle, h ne csináljon olyan csúnyán :))
Remélem kerülnek más képek is, egyelőre megmutatom az itthoni próbát:
És a képet, amit Sz.Ildikó küldött át emailben ma:
Megj1: remélem, hogy élőben nem vagyunk ennyire fehérek
Megj2: Tibivel mindketten úgy öltöztünk, h passzoljanak a családtagok egymáshoz. Vagyis én Dream Theater-es, Tibi pedig Opeth-es kapucnisban.
Előtte Tibi megtanított pár cselt a csemetének:
Nos, ugye ne hallgassam el a bakit sem, ami a tortalappal történt. Szólt Kinga, h aki teheti süssön és vigyen egy nem-kerek tortalapot. És én örömmel fogtam hozzá a sütéshez. Csodálatosan sikerült a tészta, öröm volt nézni, A Cinka néni receptje ugyanis elbűvolő tud lenni!
Csakhogy a lerem megviccelt: kialudt a tűz. Kétszer! Képzelhetitek, h micsoda piskóta lett az ajtónyitogatások után. Lapos, tippadt, száradt, stb... Egyszóval: csúfosan megbukott :(
Hétfőn felhívtam Kingát, h közöljem: annak ellenére, h megígértem, nem viszek tortalapot. Akkor kiderült, h az nem túl nagy gond. Az is kiderült, sokkal jobb, ha krémet viszek. De erre már sok időm nem volt, ezért vettem az üzletben olyan port (crema pentru prajituri), amit tejjel és cukorral kell összemixerelni. Hát ez a sztori. A Cinka néni féle piskótalap recetjének pedig külön bejegyzést szentelek.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése