Már a tegnap éjszaka volt egy csúnya köhögési roham, de aztán elmúlt. Azt hittük, h valami bement a szájába, s kérdésünkre ő is azt mondta, h "hajzá" (hajszál). Reggel meg kis hőemelkedés, de a mérő csak 37,3 -at mutatott, nem is vettük komolyan. Tegnap jól is volt a gyerek.
Ma éjjel arra ébredek, h kis erőtlen hang, mintha a sivatagból szólna valaki: vizet, vizet, vizet. Kelek, nézem, úgy tűnt, h álmában beszél a gyerek, még a szeme sem volt nyitva rendesen. Rákérdek, h tényleg kér-e: igen!
Hozom, kezébeadom a poharat, s akkor látom, h a gyerek kezében rendesen reszket a pohár. Hűűűha, felkapom - ennek fele se móka! - iszonyú forró a gyerek. Nosza gyorsan be egy Novocalmin kupot, s rögtön a lázmérőt is... 39,5! Szerintem még sosem volt ekkora láza.
Bevettük magunk mellé, h érezzük a hőmérsékletét, de a láz hamar lejött s a gyerek nygodtan aludt is reggelig.
Reggel aztán, mintha mi sem történt volna. Az egyedüli feltűnő dolog, h nincsen étvágya, csak nagyon kevés katonát eszik...
Doktornénihez el gyorsan a délelőtt. Sokat kellett várni, a doktornéni hiányzott, egy rezis srác helyettesítette. Megnézi: piros a torka, semmi egyéb baj nincsen... Recept... Haza...
Most alszik. Már vagy 3 órája...
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése