Az első "kimenő"

Az úgy volt, h Tibi már régesrég megvette a Circle II Circle koncertre a jegyet. (május 15, péntek, Music Pub)

Később kiderült, h ugyanaznap Zanzibár és Tankcsapda koncert a Sportcsarnokban. És nagyon kezdte piszkálni a fantáziámat. Meg is beszéltük Tibivel, h megyünk! Ő oda, én ide...
Nem mertem jegyet venni, mert mi lesz, ha mégsem lesz, aki Tibikére vigyázzon?

Csanna Temesváron, a másik unokánál (mostmár két egyenjogú unokája van :) ). Csapja éppen azon a pénteken megy utána. Demeter Andi éppen akkor elutazik Bukarestbe.
Akkor a kismamaklubban érdeklődtem, h ki aludna nálunk azon az éjszakán? Senki. DE többen is jelentkeztek, h amennyiben Tibikét odaviszem, náluk aludhat.
Végül Évát választottam a 3 jelentkező közül. Több okból kifolyólag.
Talán őt ismerem legjobban.
Ovónő, tehát nem először fektet le idegen gyermeket.
Neki van 3 saját gyerkőce, akik közül a legkisebb, Zsófi, Tibikével egyidős.
NAGYON gyermekbarát a házuk s az udvaruk: hinta, csúszda, homok és mindenféle játékok, melyek közül legfontosabb a taposó kisautó és a traktor.

Persze a többieknek is roppant hálás vagyok!

Eleinte úgy képzeltem, hogy én elaltatom a gyermeket és utána megyek el bulizni. De Éva szerint nyugodtan hagyjam ott. És nem éppen a legnyugodtabban, de otthagytam :)

Már egy héttel azelőtt megbeszéltük, h Tibike ott lesz, így megvehettem a koncertjegyet és kezdődhetett az idomítás, ami két részből állt: A héten kétszer látogattuk meg Zsófiékat és naponta többször is elmondtam, h "ott fogsz aludni, szivem, Zsófiéknál. Aztán Évának fogadj szót! Még ki lakik ott?" és soroltuk: Éva, és Laci, aztán Kinga (aki már 15 éves és ő is Tankcsapdázott azon az estén :D ), Tamás, aki dobol (zenesulis és tényleg van otthon egy aranyos dobszerkója, ami megintcsak nagyon tetszik Tibikének. Amióta azt látta és próbálta, azóta a hét törpe közül is dobol az egyik...) na és Zsófi, a barátnő :)

Tehát péntek este 7kor beadtuk a Horváth családhoz a csemeténket. Mindketten mentünk szülőkül, nehogymár csak rám haragudjék, h elhagytam... És kiderült, h nem volt miért nagyon izgulni, legalábbis az első akadályt nagyon könnyedén vette. A búcsúpuszit akartuk adni, de alig engedte, ugyanis el volt foglalva, Zsófi ült az autón és őt kellett taszítani, nem igazán volt ideje a búcsúzkodásra...

A kapu előtt Tibivel ketten néztünk össze nagy csalódottan: ez még csak nem is nyöszörög utánunk...

Kezdtünk a Pubban. Ott már a rokker banda: Nyufi, Andris, Boti és még sokan mások össze voltak gyűlve és nemsokára kezdődött is a koncertjük. Akkor én átmentem találkozni Kingával s Janóval, majd együtt el a Sportcsarnokba.
A Pub-beli koncertről majd mesél Tibi, a Tankcsapda nagyszerű buli volt. Sajnos a hangzás messze nem volt tökéletes, igaz elég hátul álltunk... De a buli az nagyon nagy volt! Találkoztunk ott Csabi unokatestvéremmel, s főleg Vele buliztunk hatalmasat, Tibi másnap masszírozta a nyakamat, mert azt hittem, h le fog esni a fejem. (ebből is látszik, h nagy volt a hangulat)

Éjfél körül ért véget, akkor visszamentem a Pubba a fiúkhoz, akik mondták, h itt drága a sör, inkább vegyünk "flakonos" sört és menjünk el Botiékhoz. Így is lett. Hát ez a "Botiéknál" nagyon nosztalgikus volt. Egyetemista lakosztály. Tipikusan a megboldogult egyetemista korszakunk emlékeit idézték. Az egyik szobában dübörgött a zene és a különösen toleráns szomszédok nem jöttek át zsarukihívással fenyegetőzni, pedig néha még énekeltünk is.

Reggel hat után indultunk Tibivel haza. A Györgyfalvi negyedben, fák között, csiripeltek a madarak és idősebb bácsik sétáltatták már a kutyusaikat... Mire hazataxiztunk és lefeküdtünk már 7 óra lett. Vagy fél 3ig aludtunk.

Tibikéért csak este 8kor mentünk. Nekünk NAGYON megörvendett a gyerek, de azért nem lehetett őt babusgatni, Zsófival sok dolguk volt. Itthon is folyamatosan Zsófit emlegeti azóta is.
-Még megyünk Zsófiékhoz, Tibike?
-IDEN :D
-Még alszol náluk?
-IDEN :D

Szeretném itt is megköszönni Évának a közreműködést.
Persze Zsófinak is.
És Tibikét sem hagyhatom ki, mert ha nem lenne ilyen ügyes gyermek, akkor... passz.

Azt a következtetést vontam le egyébként, hogy a gyermekeink sokkal többet megértenek, mint ahogy azt mi gondoljuk. Úgy tűnik ugyanis, h Tibike többek között azért is nem esett pánikba és simán el volt az "idegen" családdal, mert megértette és komolyan vette, amit mi egész héten adagoltunk neki.