Temesvár

Múlt hetet ismét Temeváron töltöttük. Kezdek rájönni, hogy a blokklakás bejövése a divatba miért jön kéz a kézbe a kevés-gyerek-vállalása divatjával. Adott volt Boróék 3 szobás, negyedik emeleti blokklakásuk és 7, mondom HÉT személy. Ahhoz képest nem is volt konfliktus, de belátom, h ezt hosszú távon nem lehetne kibírni.
Tehát Boró a két kicsijével, és Zalán, aki a térde miatt betegszabin ücsörög otthon. Szegény Zalánt sajnáltuk már startból, pedig akkor még nem tudtuk, hogy a hét végére még arcüreggyuszi is beköszönt Hozzá. Na de nagyszerű, h otthon volt egész héten, mert így, a "nagyfiúk" levadulása esetén adott volt a meseolvasó. Kössz, Zalán! :)

Aztán négyükhöz csapódtunk még 3-an. (Tibi csak a 7végéken vett részt, Őt most nem számítjuk).


A hét nagyszerűen telt, különösen az első 2 nap, a hétfő és a kedd délelőtt.

Hétfőn: volt 2 játszóterezés, d.e. és d.u. is. Az a játszótér izgalmasabb, mint Kolozsváron bármelyik. Csomó fajáték van benne, mint valami Waldorf-ovi udvarában. Flinstons autó, vonat, ilyen-olyan mászókák, ugráló, stb.
A Flinstons autóba nekünk anyukáknak és a kistesóknak is be kellett üllni. Ez abból állt, h az autó mögé álltunk babástól. Ide-oda szállítottak bennünket a fiúcskák. Igen, szállítottak, mert, hogy ne legyen ebbl is vita, kineveztük tandem-autónak, amit ketten is lehet vezetni. (a végleges megnevezése: tandeN-kombi-dacia)
Egyszer aztán Tibikének nagy ötlete támadt, "Szálljatok be, mindenki, mert megyünk Sárosra!" - kiálltotta. Nem kérettük magunkat, örömmel mentünk. Kiszállás után kijelentette, hogy ő bizony Csapja-nagytata. Mivel éppen megérett a szőlő, minden unokájának hozott egy szép gerezd szőlőt és felszólított, h a kicsiknek legyünk szívesek magozzuk ki. Aztán elment  kertbe permetezni (most permetezni, de tavaly nyáron még Termetezni járt nagytata. :) )
Ugrálnunk is kellett az ugrálóban, amit ő szerelt össze, spéci az unokáinak.
Végül a favonat Opel Vivaro-vá alakult és abba kellett beülni, hogy ide-oda kocsikáztasson bennünket Csapja.

Hétfőn éjszaka nagyon fájtatta a fülét a fiacskám, de azért a kedd délelőtti játszóterezést nem hagytuk ki. Délután pedig irány Ioana, az orvosnő. Kiderült, h fülgyulladás van, kaptunk fülcseppet, orrcseppet, lázcsillapítót és arra vonatkozó instrukciókat, hogyan tegyünk a fülecskébe anyatejet meg fokhagymát.

Bármennyire is aggódtunk, h a többiek nehogy elkapják, szerdától Bálintka lázasodott be csúnyán, csütörtökön már Laca is, így a csütörtöki kontrollra már nemcsak Tibikét vittük felülvizsgálatra, hanem a Boró két fiát is. Így aztán csütörtökön és pénteken őriztük a blokklakást, hallgattuk a hisztiket, a nyávogásokat, és minden egyéb extra, ami a gyermekek-bennt-tartásával együtt jár.

Pétek reggel arra ébredtünk, h ömlik a hó. Nem, nem hullt, hanem ömlött. Péntek este megérkezett Tibi, azt mondta, h ngayon kellett figyelnie, mert mindenhol havazott, néhol jobb, néhol rosszabb volt az út.
Havazott is vasárnap reggelig, néha pihézett, de többnyire ömlött. Vasárnap reggelre minimum 30 cm hó hullt le. A hazaútunk vasárnap azzal kezdődött, h Tibi egy fél órát lapátolta a havat, h egyáltalán ki tudjon állni a parkolóból.

A hazútunk elég hosszú volt, Aradig elég normális volt az út, aztán Aradtól Nagyváradig olyan, hogy nem hittünk a szemünknek. ha Firtosmartonostól Székelykeresztúrig lett volna olyan, azt még talán megérteném. Aszfaltot nem láttunk, nem volt sem homokozva, sem félretolva a hó, egyetlen eltakarító járművet sem láttunk. Így kb. 30-40 km/h -val jöttünk Váradig. Ott aztán megálltunk tankolni, enni, inni, pelenkázni, stb. Egy órát álltunk, kb. Onnan már egész európaiason lehetett jönni, a szokásos 2 és fél óra alatt értünk haza Váradról.
Következtetés: az út Solenzával 5 és fél óra, Volvoval pedig 8.


Amit iszonyan sajnáltam, hogy a Bega parti fotó elmaradt... Az egyezség miatt sajnáltam...
Hét elején azt hittük, hogy még van rá idő, aztán a gyermekek lebetegedtek, aztán hó+hideg+fülgyulladásos fiúk+arcüreggyulladásos Zalán... tehát logikus, h nem jöhetett össze a dolog, de... hát sajnálom nagyon.


Még a hugi mosogatógépjéről szeretnék szólni. Amit mosogatott nekünk azon a héten... majdnem minden nap főztönk levest és másodikat, plusz vacsorára valamit... Ennyi ember után gép nélkül egy felnőtt non-stop mosogatott volna. Tehát kijelentem ezúttal, hogy a mosógép mellett a mosogatógép is nagyon hasznosnak tűnik :)

Nem tudom, h mikor megyünk még Temesvárra, de mindenesetre készülünk, és reméljük, h következőkor megússzuk a mindenféle gyuszikat és egészséges lesz a banda! :)