Hogyan kezdte el ez a két fiúcska nem tudom, de amikor bementem a szobába így találtam rájuk: Laca (ő a 26 hónapos) éppen felébredt; Tibike nem is aludt, de nagyon örült, hogy a Laca ébredésével vége lehet az ő pihenésének; és Nagymama, aki a fiúk hancúrozására éberdt a déliutáni pihiből. A két fiú pedig futnak-szökdösnek körbe-körbe a szobában és kiáltozzák, hogy „tejport kérünk!”
Megkérdeztem, hogy mit akarnak a tejporral, Nagymama már pisolygott, mert ő már tudta.
-Hogy tegyem be a mellembe! – világosít fel Tibike.
Ez még folyt egy darabig, mármint a szökdösés és a „tejpolt kélünk” kiabálás. Egyszercsak Laca rámnéz az ördögfióka tekintetivel (van Lacának angyalka-tekintete is és ördögfióka-tekintete is, mindkettő nagyon jól áll a gyönyörű-diónyi barna-fekete szeméhez) és kijelenti huncutul:
-Jéka nénnyinek savós a teje!
-Eriggy menj el, hát Borókának milyen a teje?
Válaszként érkezett egy angyalka-tekintet a fent említett szemekkel, és a szöveg:
-Bojókának naaaaaaaaaaaagyooon jóóóóóóóóóóóóó teje van!
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése