2017. szeptember 26., kedd

Amikor meglátszik rajtam a "pipásság" :)

Pipás = a családom neve a faluban, Martonosban: Pipás. Ha megkérdezték annakidején: "Kié vagy, lelköm?", arra azt kellett válaszolni: "A Pipáséké" vagy "Pipás Jolán néni unokája vagyok".
És ez látszott meg rajtam a nyáron.

Valamikor 2006-2007 magaslatában ismerkedtem meg, még a facebook előtti világban, valahogy a nlcafe vagy babanet fórumain Monával. Úgy alakult, hogy találkoztunk élőben is vagy kétszer... de akkor totál más volt a téma. Szerintem még ő sem álmondta, hogy egyszer szőni fog. :)

Egyszer, amikor ez a Mona eléggé eltűnt az online világból, és csak nagyvonalakban lehetett tudni, hogy mi van vele... nos, egyszercsak kiderül, hogy  van egy szövőszékje és sző. :-o
Eléggé érdekes hír volt ez számomra. :) Örültem és irigyeltem. Sző! Ójé! Bezzeg! :)

Az ő sztorija még újságban is olvasható!

Nem volt nehéz eldönteni, inkább azt mondanám, hogy mindigis egyértelmű volt, hogy egyszer ha arra járok, benézek Monához. S ezen a költözködős-hurcolkodós nyáron éppen ez hiányzott. Az egész nyári vakációnk a költözésről szólt, kivétel ez alól egy hét, amit a Balatonnál töltöttünk. Megszerveztem (kössz, Tibi a támogatást! ;) ) hogy egy nappal hamarabb elindulunk, ott alszunk Monoron, másnap délelőtt belépünk Monáékhoz, s majd onnan a Balatonhoz.

Így is történt, sikerült!

Tibor fiam volt a fotós. Eleinte duzzogott, hogy ő már bizony nem fog semmiféle szövőműhelybe bejönni, de megkértem, h legyen a fotósom. Csinált is rengeteg képet, ezek közül mutatok most egy néhányat:



Az Öreglány
 Az Öreglány éppen pihent, vagyis inkább szusszant, nem volt rajta felvetés, azelőtt való nap jött le róla valami szépség, de elő volt már készítve a fehér felvető Neki:


A másikon készült a felvetés, nincs még felvetve az egész.


Megnéztük azt is, hogyan mérik ki a felvetőszál hosszát:



Közben Küne baba kicsit pihent egy "ágyon":


A lányok meg kaptak ajándékot, választhattak maguknak a maradék fonalak közül. Ki is választottak egy csomó lilát :)
 

A harmadik széken fel volt vetve... amit láttok, ez a csoda, és a nyüstökbe még csan volt egészen befűzve.

 

Tamarával jól megszakértettük a fűzést, meg is állapítottam, h ezek a nyüstök sokkal modernebbek a gyermekkoromban Martonosban használtaknál. :)
Azon a felcsíptetett papírocskán van a befűzés mintája.


 

 

Nem fogok tovább áradozni, csak azzal zárom ezt a kis beszámolót, hogy már másfél hónapja múlt, hogy ott jártam, de azóta nem lankad a szőhetnékem. :)

...Nemrégiben végre beköltöztünk, s nagy diadalmasan feltettem az új lakás kulcsát a Monáéktól kapott kulcstartóra. Megújult a kulcstartó is ;)



Köszi Mona, Tamara, Vivienn. Ha arra járok s nem zavarok, benézek máskor is :)

Ha kíváncsiak vagytok, hogy miket szőnek Elféknél... tessék csak tessék...



Nincsenek megjegyzések :