41+1

Az este valami történt. Annyira, hogy már lefeküdni sem akartam, gondoltam, ezt már kivárom... 10 percenként keményedés, néha fájt, néha nem. A pocaklakó is hevesen mozgott, annak ellenére, h az utóbbi pár napban eléggé lelassult és megritkult a mozgása. Nézegettem az órát egy ideig és rájöttem, h biza kb 10 percenként vadul be.

Elkövettem megint a fürdős hibát. Nagy kád melegvízben megfürödtem. Ettől ismét rendbe jött minden és reggel ismét a nagy csalódás: hát tényleg elmúlt midnen? Tényleg eltelt az éjszaka mindenféle "eksön" nélkül? Tibi azzal ébresztett, hogy együttérző ábrázattal elmondta, hogy "én így is szeretlek" :))))))))


Nos, megyünk ki a Magyar Napokra. a már eddig várt a kiscsaj, akkor várja ki a Szabó Ádám koncertjét... Utána... Majd utána... Ráérünk...

41+0, fejlemények

Na, ma délután meglátogattuk a dokit. Készítettek CTG felvételt. A szívhang rendben volt, a méhösszehúzódások... hát.. ilyent még nem láttam, vagy 2-szer 90-re vagy 92-re is felugrott. Jó nagy amplitudója lett a grafikonomnak, de nem maradt fenn, hanem csak felszökött és leszökött.

Kiderült, h a méhnyak rövidül, már kb csak 1 cm.

Haladékot kaptunk keddig. A dokival egyetéértettünk abban, hogy még ezen a héten kibújik a kiscsaj, de ha mégsem, akkor kedd reggel találkozunk.

Dokkerlátogatás után kivonultunk a Magyar Napok forgatagába Csannával és Jutkával. Lézengtünk vagy 3 órát, megnéztük a kézműves vásárt, Baricz Gergő koncertjéből másfél számot, majd átmentünk a Szent Mihály Templomhoz, mert a két Tibi felmászott a toronyba, és hogy majd találkozzunk, amikor lejönnek. A biciklijeiket ott találtuk a torony feljárata előtt, Jutka is roppant megörvendett, meg is mondta, hogy melyik bicikli kié: "PA" (Apa) és "PI" (Tibike). A templomkertben kicsit szaladgált Jucus, amíg lejöttek a fiúk. Tibike mutatta, hogy mekkorának látta fentről az autókat és mekkorának Jutkát.

Mire lejöttek, kezdett az Edda. Annyian voltak, h alig bírtuk magunkat átverekedni a tömegen. Meghallgattunk vagy 2-3 számot, majd szépan hazavonultunk. Ma is alig tudtam hazjönni, de valahogy sikerül: íme, most is itthon vagyok.

41+0

Ategnapi Hobókoncert életem legeslegjobb hangulatú, legeslegebb Hobókoncertje volt. Nem tudom pontosan, h hány ilyenen vettem részt, de néhányon voltam...

Tegnp a bábszínházban is és a koncerten is összefutottam a dokimmal. Meg is jegyezte, hogy egész hétvégén várta a hívásomat, de hiába. Aztán ott volt két nővérke is a rendelőből, mi több: a koncerten egyik bába i megjelent. Éreztem, h biztonságos helyen vagyok, csak össze kell szednem a csaptot és szóljak, h indulhatunk. Egy taxiba mind befértünk volna :D

Végigálltam a 2 óránál hosszabb koncertet, még táncikáltam is kicsit. Utána annyira fájt a hátam, h alig tudtam hazavánszorogni. Utána pedig, mint aki jól végezte dolgát jó nagyot aludtam és reggelre alaposan kipihenve és kisimulva ébredtem.


Vicc ide vicc oda, ma délután megyek CTG-re és remélem, h minden rendben lesz és még nem akar senki semmit beindítani. Ez a jog egyesegyedül a picurkáé.

40+6

Ha már sehol-semmi-sesemmi, hát van itt ez a Kolozsvári Magyar Napok, csindaratta, tám-tám...

Tegnap elmentem Hobo Hármasoltár c. szavalóestjére.

S mivel ma sincsen semmi előjel, megyünk kivisszük Csannával a gyerekeket 6-ra a Kőleves c bábszínházba, majd este 8-tól a Főtéren megnézzük Hobó koncertjét.

A holnapi Eddát igazán szeretném a Gyniából hallgatni...

40+5, avagy PCOS és a terminus

Mivel eddig minden gyermekem 40+4 -en született, ezért nekem is furcsa ez a 40+5...

Az úgy volt, hogy egyszercsak lett egy zebrám. Anélkül, hogy fogalmam lett volna arról, hogy hányadik cn, pé mikor lehetett, stb. 12 hetesen értem el először dokihoz. A doki mondta, h ilyenkor, a 12. héten, már egy hetet lehet tévedni a terhesség korát illetően.

Nos. Ha a szokásos módszer szerint számoljuk, (utolsó mensi első napjától), akkor a határidőm aug 3.

Ha a 12. héten mért méretektől, akkor aug. 9. Én ebben nagyon bíztam, mert az a pár UH, amire elmentem, hát mindig találtak a méretek ezzel az aug.9-ces dátummal.

Na de ha tévedtek egy hetet, akkor lehet, h csak aug. 16 a határidő...

Tehát a fene sem tudja már, h hol is tartunk...

Mindenesetre azon gondolkodtam az éjszaka, hogy vajon meddig tolerálják az egészségügyis szakik a túlordást? Éppen a terminus napján, azaz aug.9-én voltam dokinál, CTG-t készítettek és a doki at kérte, hogy ha egy hetet még késik a baba, akkor menjek megint. Tehát 41+0 napon. Addig még van 2 nap, előszöris remélem, h addig kibújik a csajocska. De ha nem, akkor... akkor mi lesz?

Szóval drukkokat fogadunk.

Addigis elmondom, h szombat este volt valami gyanús.. hátfájás, 10 percenként keményedés, stb. Azt hittem, h beindul valami. Aztán nem indult el semmi, lefeküdtem és akkorát aludtam, h reggel ébredtem, pihenten, kisimultan... Gondoltam, h naaa, ez ha jóslófájás vagy mi a szösz, akkor 24-48 órán belül csak bekövetkezik valami...
Hát nem következett be semmi, pedig már kedd délelőtt van. Olyan jókat alszom éjszakánként, h ilyen jól nem aludtam rég. És minden reggel kissé csalódottan ébredek, hogy megint nem történt semmi :(

Közben biztatom a babát, hogy várjuk, és indulhat... de ő még gyűjti az energiát. Igen, gondolom azért van ellustulva és már 2-3 napja alig moccan... már nem olyan virgonc a mozgása, mint pl egy hete...

Na, drukkokat kérünk... Hátha majd ma :)

A zakuszka

Tegnap kijelentettem, h ha Hugi nem születik meg éjszaka/hajnalban, akkor ma reggel megyak a piacra és veszem meg a zakuszkának valót.

Olyan zakuszkát, amit mi ismerünk, nem akartam. Azt úgyis fogunk kapni a nagymamáktól. Akkor már legyen valami másfajta. És Dulmina receptjét néztem ki, hiszen Dulmina receptjei megbízhatóak: elkészíthető, olyan, amilyennek ígéri, nem lehet elrontani és még finom is!

Alaposan átgondoltam, h jobb lesz, ha csak fél adagot veszek, hiszen annyi zöldséget megpucolni, és felvágni, mert sajnos nincsen húsőrlőm... És az edényem is akkora, hogy nem tutti, h belefér az egész... Nos, eljött Emőke, segíteni. (Köszi, Emőke!)

Elkészítettük, a vinetás változatot, nem a fuszulykásat :D

Lett belőle 8 üvegecskével. Pontosabban majdnem 9-cel, de mivel a 9-dk nem telt meg egészen, eldöntöttem, h azt megesszük és kész...


Nem gondoltam, h életem első zakuszkáját 39+5 -dik napon fogom elkészíteni. De lám, így is lehet :)


Megjegyzések:
-csillagtököt és cukkinit tettem bele. Sajnos a csillagtököt kockáztam, mire rájöttem, h reszelni is lehetne. A cukkini már reszelve került be. És - noha jól megfőtt - a csillagtök-kockák nem főttek eléggé szét.
-ugyanúgy a paradicsomkockák is kissé nagy darabokban maradtak meg.

Következtetés: jövőre beszerzek egy húsőrlőt. Vennék egy konyhai robotgépet, csak az a baj, h egy egyszerűbb 300 lej körül van és egy húsdarálóval is rendelkező már vagy 8-900 lej. S ha vennék 300 lejért egy kisebbecskét, és egy kézi darálót mondjuk 60 lej körül, akkor is fele pénzből kijönnék. Viszont az elektronikus daráló nagyszerű olyankor, amikor nagy taliga sajtot, nagy adag zakuszkánakvalót, stb... kell leőrőlni. Nem mindegy, h az ember néhány óra v néhány perc alatt végez...
No, ezen még gondolkodok :)

Augusztusi Advent

Itt vagyunk és várakozunk. Várjuk a születést. A kiírt időpontig még van 3 nap, de annak ellenére, h eddig mindkét gyerek 4 napot húzott rá... hát nem gondoltam, h ezúttal is kihúzzuk eddig. Igazán mondhatom, h jól vieltem ezt a terhességet is, hála Istennek. Persze amennyire az idei nyári kánikulában viselni lehetett. Na de nem dagadtam, nem lettem viszereslábú, nem híztam sokat, nem hánytam... és semmi különös nem történt. Most, az utóbbi néhány hétben nyillalgatott a hasam, fájogatott, görcsölgetett, de egy cseppett sem komolyan, említeni is csak azért említem, mert az előző 2 terhességtől eltérően itt léteztek.


Hol vagy Mona? Te jutsz eszembe sokszor, ezekben a várakozós napokban. Azt mondtad volt, talán még Tibike születése előtt, hogy "Nyugi, Kir, repülő az égen és gyermek az anyja hasában még sosem maradt. Meglátod, h ki fog bújni!" És láss csodát, úgy is lett, kibújt :)

Egyébként hajnalra beszéltem meg hugival, h előbújik. A dokink ma este hazaért a 3 hetes szabadságáról, a kedvenc bába nénink a szolgálatos éjszaka... Tehát egy nagyon jó kombináció adott.


Ráadásul Tibike és Jutka is végre hazakerülnek, ha megszületik a baba. Már nagyon hiányoznak...


Szóval kedves hugi, ha olvasod ezt a blogot: nagyon várunk, szüless meg! :)


Tibike szerint: ha megszületik a kicsitestvérel, anya, akkor két kislányunk lesz!
-Igen? Kinek nekünk lesz 2 kislánya?
-Hát Neked, nekem és Apának!

Jutka szerint: szegénykém... szerintem nem sokat érthet. Símogatja a hasamat és sokattudóan mondja neki: baba! Aztán símogatja a saját hasát, az is baba. Mi több, az Apáé is! Erősen kívncsian várom, h ő hogyan fogadja majd a kistestvért. Azt hiszem, h izgulok is egy kicsit.