Jól kezdődik ez a hét, hétfőn hajnalban ugyanis furcsa dolgok történtek. Azzal kezdődött, hogy megébredtem, hogy ki kell mennem a vécére. Ez már önmagában furcsa, mert iszonyú ritka, hogy nekem éjszaka mászkálni kelljen.
Hát kérem, kinyitom a szemem és látom, hogy a fiam üldögél az ágyában és szopja az ujját. Na, gonodolom magamban, vajon ez a gyermek máskor is szokott a maga csendességében szopikálni éjszaka, vagy neki is kivételes ez a nap?
Na mindegy, felállok s elindulok kifelé. Erre annyira megrémült, h elkezdett hangosan és keservesen sírni. Én, hogy megnyugtassam, felvettem. S hogy a wc-re is ki tudjak menni, hát nem vissza az ágyába fektettem, hanem a mi ágyunkba. Tibi mellett már aludt is. De ha aludt, akkor hogy szopott? Nem értettem. Mindegy, elmentem ki, majd visszajöttem, megnéztem az órát, valami 4:18 volt, ha jól emlékszem. Befeküdtem a két Tibim mellé és aludtam nagyon nyugodtan...
Egyszer félálomban kinyitom a szemem, látom, hogy a férjem nincsen az ágyban, a gyerek pedig alszik, de úgy, hogy áll hálózsákban az ágy mellett, rá van hajolva az ágyra és meg sem moccan. Azt hittem, hogy Tibi kiment a vécére, ő utána indult és úgymaradt. Nem is törődtem vele, mert gonodoltam, hogy Tibi kell érkezzen.
Aztán... fogalmam sincsen, hogy egy másodperc vagy egy negyed óra telt-e el, de egyszercsak a gyermek elkezdett lefelé csúszni, mint egy zsák pityóka. De belerezzent s gyors mozdulatokkal, mint egy kicsi mókus, visszamászott, persze én is odakaptam s segítettem neki.
Nem stimmelt, hol lehet Tibi, a vécéről ejsze már vissza kellett volna érnie. Szólítom hangosan, hát a sarokülőkéről szól: ittvagyok!
Azzal akkorát aludtam, hogy valami nagyon halvány emlékem van arról, hogy fekvőtámaszokat csinált elmenés előtt, valamit ivott is... talán... Aztán szólt hogy megy s bezárja az ajtót. Mikor Tibike ébresztett, arra már hűlt helye volt Tibinek, álmosabb voltam mint az elmúlt hónap bármelyik napján... Hmmm...
Persze Tibi nem pont így emlékszik, szerinte nem akkor szólítottam, meg más apró eltérések is vannak. Ő azért vonult máshová, mert nem fért. Csak azt nem értem, hogy miért nem tette inkább vissza az alvó gyereket az ágyába, ha tényleg nem fért, mit nyomorgott a kanapén? :))
Na mindegy, lényeg, hogy általában jól alszunk, ma hajnalban valami furcsaság történt, nem is tudjuk micsoda...
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése