Hát, hogy ki produkciózik? Természetesen Tibike :)
A helyzet az, hogy egyre leleményesebb kell legyek, egyre komplikáltabb barikádokat készítsek az aprócska lakásunkban. De Tibike sokmindent megold, mindenen előbb-utóbb átmászik, vagy átgázol, vagy valami.
A hifitorony a lakásunk egyik legizgalmasabb pontja. Már annyit barikádoztam, h legközelebb valami magasáati helyet kéne neki keríteni. De a plafonra mégsem tehetem.
Na szóval:
odaér Tibike a hifitoronyhoz.
Első lépés: a hangerőt a maximumra tekeri. (Ezért aztán minden bekapcsoláskor nagyon nagy gondunk kell legyen, h előbb lecsavarjuk azt a nagy gombot. Már volt, h erről megfeledkeztem és NAGYON megijedt, egy fél napig kellett utána vigasztalni.)
Második lépés: A CD-lejátszó rész bekapcsolása. (Ez simán megy. Határozottan odanyúl és benyomja a bekapcsoló gombot. Gonodlkodás nélkül. Ettől kigyúlnak a fények és ez a megelégedettség érzését kelti benne.)
Harmadik lépés: kinyitja magát a CD-tartót. (Ez még nem megy egyértelműen, több gombot is megnyom amíg ez sikerül, de látszik, h ezt kereste, mert megelégedettségének hangot ad - lásd hátranéz rám és hatalmasat mosolyog.)
Negyedik lépés: valami apró játékod betesz a "lyukba". A CD-tartó közepén van egy lyuk. Szépen valami apró játékot odatesz, az leesik. Felveszi a földről s újra "bedobja". Rendesen kosarazik.
Az igazság az, h féltem: letöri. Nem engedtem túl hosszan szórakozni ezzel. Meg is sértődött, veszekedett is velem, majd könyörgött majd keservesen sírt. De nem esett meg a szívem rajta, nem: újabb barikádot építettem a hifi elé. Még komplikáltabbat!
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése