2013. augusztus 26., hétfő

István, a király korosztályonként

Tiszta ügy volt, hogy el kell vigyük a gyerekeket a Főtérre, mert senki sem vállalta, hogy otthonmarad rájuk vigyázni, t.i. mindenki kíváncsi volt a koncertre. Igaz, h utolsó percben Csanna s Csapja is befutottak, ők, de legalábbis Csanna, biztosan otthon maradt volna, de addig már felkészültünk lelkileg, hogy mind megyünk, sőt, a gyerekeknek be is ígértük, tehát készültek és várták.

Felszerelkeztünk 4 drb hordozókendővel, és bő fél órával a kezdés előtt beálltunk a keverőpult mellé. Már startból sajnáltuk, hogy a Mátyás-tér két "hátsó sarkát" nem emelték meg kicsit, hogy jobban láthasson a közönség.

És akkor lássuk, hogyan zajlott a dolog, korosztályok szerint:

  • Zsuzsi, 1 éves (és pár napos):
    a hátamon egy kendőben már az első -második számra elaludt és mozdulatlanul végigaludta a produkciót. A végén a tüzijáték lövöldözésétől megébredt és hazáig boldogan sikítozott a hátamon.
  • Bálint, 2 és fél éves:
    kb 15-20 perc után:
    -Menjünk haza, édesana!
    -Jól van, Bálintka, nemsokára vége lesz, utána megnézzük a tüzijátékot és már megyünk is haza.
    -Nem! MOST menjünk haza!
    Még néhány perc és mély álomba szenderült az anyukája hátán, őt is a tüzijáték hangjai ébresztették.
  • Jutka, 2 év és 10 hónapos:
    Az apja hátán kezdte az előadást nézni. Egy ideig semmi gond nem volt, de egy idő után elkezdett perelni:
    -Ne énekelj, édesana! - egyszerűen nem hagyta, hogy énekeljek, pedig nekem az volt az elképzelésem, h hangjegyről hangjegyre végigüvöltöm az előadást. Na, röviden csak annyit, h Jutka nem így képzelte. Apa Tibikét sokszor ölbe vette, olyankor azért sztrájkolt, h Tibikét tedd le, Apa! Persze Apa nem tette le, vagy ha le is tette, pár pillanat múlva újra felemelte, hadd lásson. Unhatták a környékbeliek is a rinyát, mert valaki pattogatott kukoricával etette, másvalaki a karját símogatta, szóval mások is próbálták kibékíteni. Mindenesetre énekelnem nem szabadott :( No, az utolsó kb félórára levettük Tibi hátáról, onnantól kezdve én tartottam ölbe. Odabújt és nagy kegyesen az éneklést is engedélyezte, de ebben az egyleányka elől s egyleányka hátul pózban annyira nem volt egyértelmű az üvöltés. Szóval Jutka eléggé szabotálta a dolgokat. Aztán a tüzijáték alatt befogta a füleit, kitátotta a száját amennyire csak tudta, még nézni sem nagyon akarta, talán inkább félt tőle.
    Ma pedig néha idézte: "adjatok, adjatok, segítsetek, segítsetek"
  • Laca, 4 és fél éves: Az apja hátán ült, hordozókendőben ő is. Eléggé kinőtte már, de még mindig könnyebb így tartani a gyermeket másfél-2 órán át, mint vállon, háton v ölben. Eléggé figyelte, érdekelte a "háború". Laca megjegyzései:
    *)Amikor lett egy pillanat csend, akkor megkérdezte jó hangosan: - Édesanya! Miért mondták azt, hogy "mit képzelsz Koppány?"
    *)Én félkézzel is elbírom azt a várat! (a díszletre értette, h vár), de ezek ilyen sokan sem bírják, mert hallod? azt kiabálják, hogy "segítsetek! segítsetek!"
    *)édesana, te látod, h MEKKORA lándzsájik vannak?
  • Tibor, 6 és fél éves:
    sokat volt ölben. Rengeteget. Látni akart. Mindent látni akart. Csomót kérdezősködött és elég sok mindent megértett belőle. Másnap a földön fekve legózgatva "énekelgetett". Véres kardot hoztam, őseim véres kardját!.... Koppány! Koppány! Koppány!... Kegyes ősapák! Kegyes ősanyák! Kegyes Istenek! Kegyes szellemek!... Koppány! Koppány!... (Ezt persze úgy kell elképzelni, hogy se a dallam, sem a ritmus nem talált, csak nagy lelkesett üvöltött a szoba közepén, amíg én elaltatni próbáltam a lányokat a másik szobában. De ilyen esetben a rászólás szigorúan tilos. Annál is inkább, h Tibort nem halljuk énekelni szinte soha. Csak néha üvöltözi, hogy "géppuskával kergetem a családot! apát beteszem a hűtőszekrénybe, anyát fel a szekrény tetejére, a testvérembe akkorát vágok, h keresztbe nyeli az iskolát!" Szóval tiszta ügy, h az altatás másodlagos, mikor végre valami értelmeset próbál énekelni a gyermek.)
Még a hátrakötött gyermekekkel és a rinyáló Jutkával is nagy élmény volt az előadás. Fantasztikusan jó hangokat válogattak össze. Érezhető, hogy nem az volt a lényeg, hogy a "régi szereplő" hangjához hasonlítson a hang, de mégis találtak oda, alkatilag, hangilag, stbstb... Sokat nem áradozok róla, mert azt már sokan megtették :)

3 megjegyzés :

Mona írta...

Réka!
Ez isteni összefoglaló volt!!!
Mennyi hurcikás baba van nálatok is! :D
Vilut is sokat kell még felkötni, Alíz pedig - értelemszerűen - majdnem mindig háton van.
Néha Nóri is felkéretőzik.

És Vilu, mint Jutka, irtó terrorista ám.... Nem ám, hogy valamit lehessen, amit Ő nem akar!

Jajjj, annyira szeretnélek látni benneteket! :(

Mona

reka írta...

MONAAAAAAAAAAA!!!

Téged is látni!! :) mondom "látni", heeej, megörültem most Neked. Ami késik, nem múlik, előbb-utóbb összefutunk, hiszen kicsi a világ s hosszú az élet :D

Üdv a bandádnak (is!)

Betti_ca írta...

Jaj de jó kis beszámoló volt :) Nekem is bejött. Jó látni a törpöket ;)

Monaaaa! Jó hallani felőletek... Tudom, hogy nem olvasod, de ha mégis, jelentkezz lszi. Sokan kérdezgetnek felőletek, írtam is neked párszor, gondolom elfoglalt vagy.

Puszi lányok!