Medgyesre már csütörtök délután elutaztunk hárman, én és a két gyerek. Ja és a harmadik gyerek is, nagyon kiszolgáltatott lévén szegényke :D
Mivel éppen március elseje volt, Tibike vitt nagymamának egy hóvirág alakú márciuskát és egy gyönyörű rajzot. Ez a rajz 3 arcot ábrázolt, tiszta egyformák, csak méretbeli eltérések vannak közöttük. Középen a legnagyobb Csanna, balfelől kicsit kisebb Csapja és a jobb szélén a legkisebb Laca. Ez volt az ajándék Nagymamának :D
Röviden: csütörtökön megérkeztünk mi, Laca már ott volt, ő az egész hetet ott töltötte, pénteken délután odaért Boró is Bálintkával. Szombaton délelőtt kimentünk Sárosra, ahol a névadó sár éppen ott volt, mindenhol... (ahol nincsen aszfalt,) de hát az udvaron-kertben nincsen, hálistennek...
Amíg csak Laca volt még ott, Csanna szélforgót készített neki. Kettőt is. Aztán Laca szaladgált velük, megállapította, hogy egyik sebességebbül pörög, mint a másik.
Másik napon sütöttek valami kekszfélét. Köteményt kötöttek és süteményt sütöttek - állapította meg Lacuska.
Tibike pénteken s szombatn sem volt hajlandó lefeküdni délután. Ilyenkor elnyűgösödik egy idő után. Délután 6 körül szerettük volna kivinni a gyerekeket levegőzni, de Tibike hisztizni kezdett, h nem akar kimenni, unja az öltözködést, stbstb... láthatóan ez volt a fáradtság kiütközése. Kezdem vigasztalgatni, megértően, mert hát ugye fáradt a gyerek... de egyre türelmetlenebb lettem, mert semmi nem hatott a hisztire. És akkor így szidtam:
-Mikor fejezed már be? Már egy fél órája imádkozom Neked, s Te még mindig bőgsz!
Jött a sértődött válasz:
-Nem is imádkozol, Anya, mert az imádság szépen van, Te pedig csúnyán beszélsz!
(mennyire tudja, hogy kell leszerelni anyát... )
Tibikétől azt is megtudtuk a hétvége folyamán, hogy Nagymama nagyon futkékony, mert mindig csak azt mondja, hogy "lefutok a Mădălina-ba".
Magyarázat: ha valami elfogy, akkor Nagymama lemegy a közeli, Mădălina nevű üzletbe.
Jól telt a hétvége, főleg a nagyfiúknak :)
Ők ti. az IKEA-s fasínekkel nagyon jó sínpályákat raktak ki és mindegyre Thomas-ékat játszodták el. Mi a "kicsiket" őríztük, (Jutkát és Bálintkát), akiknek nagy buli lett volna a pálya szétszedése. Elég nagy strapa 4 gyermeket (és 4 felnőttet) egy 3szobás blokklalásban tartani, még sok kimenővel is.
De nem baj, mert jön a nyár, s kiülünk Sárosra! Ott aztán a kertben elférnek, sőt, még jónéhány gyermek elférne. (Elvégre még osztálykirándulás is sátorozott az udvarunkon valamikor. - jut eszembe...)
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése