2008. október 21., kedd

Temesvár

Mostmár hazaértünk Temesvárról, ideje, h beszámoljak róla.

Sok mesélnivaló nincsen:
Szerdán vártuk, hogy Borókanénje és Zalánbátya hazajöjjenek a melóból. Közben futottam Tibike után, mert meg kell, hogy mondjam: nem kimondottan gyermekbarát a lakásuk (de az lesz, hihihi). Tibike imádott a fix telefonnal telefonálni, gombokat nyomogatni rajta, drótokat húzkálni, meglesni, h melyikük honnan jön s hová megy, ajtókat nyitogatni s csukogatni, (ki tudja nyitni a kilincsre csukott ajtókat!) a konyhában kirámolni a tölcsértől kezdve a citromcsavaróig mindent...

5-re elmentünk Boró elé a központba, onnan amikor hazaértünk, akkor Boró csak annyit mondott: "ne haragudjatok, de le kell feküdjek". Fekve kicsit pletykáltunk, majd bealudt.

Csütörtökön még ennyit se találkoztunk. Bejártunk ebédszünetbe az Eta2u-hoz, ott a Boró munkatársai is megcsodálták Tibikét, onnan haza. Megint azzal töltöttem a napomat, h próbáltam menteni a menthetőt: a lakást. Persze nekik az lehetett az érzésük így is, h szétszedtük a házukat :))
Aznap Boró csak 7kor jött, mert zongoraórája is volt. Megint beesett az ajtón "én le kell feküdjek"... hihihi

Pénteken megint 5re mentünk, a műszak végére. Megnéztük utána Kingáék gofrizóját. Ettünk 2 gofrit Tibikével ketten, egy sósat, sajttal és csirkehússal, másikat csokikrémmel. Mindkettőnknek bejött. Alig bírtuk megenni a másodikat. A limonádémat Tibike mind megitta a szívószállal. :))

Onnan már taxival mentünk haza és mit mondott Boró? Kitalálhatjátok: "én le kell feküdjek".

1o körül megjött Tibi.
Itt történt egy kis... izé... nem egyformán képzeltük a dolgokat... Fél 1o-kor Boróval elléptünk a Kauflandba (hogy ne legyenek sokan, direkt vártuk, hogy fél1o legyen)... Hazaértünk 1o után pár perccel, Zalán sehol. Elment kocsival Tibi elé. Tibike aludt a kicsiszobában, a 2 összetolt fotelen. Persze mi nem mondtuk Zalánnak, h ne menjen el, amíg nem jövünk, ő meg mai napig nem érti, h ha Tibike aludt, akkor mi a probléma abban, h ő elment otthonról. Utólag kiszámítottuk, kb negyed órát lehetett Tibike egyedül a lakásban. Eléggé megijedtem ettől, de hála istennek nem ébredt meg.

Szombaton Boróval soppingoltunk délelőtt, délután, akartunk nekem kosztümöt venni, de sajnos nem sikerült. Drágák és csak sötét színekben voltak: fekete, szürke, sötétbarna és sötétlila. Ennyi. Boró persze lefeküdt délben is 2 órára, este is elég korán.

Vasárnap is eltelt lötyögéssel, na de pletykáltunk amennyit lehetett és jól éreztük magunkat. Este 8 után indultunk haza és fél 2re meg is érkeztünk. A hétfői napot túléltük valahogy és ma már minden a régi, csak gazdagabbak vagyunk pár élménnyel! :D

Aminek nagyon örvendek, hogy Tibike egészen nagy barátságba keveredett a nagynénjével és Zalánnal :D
Valamelyik este például járt körbe puszikért. Annyira édes volt. Odament Boróhoz, odatartotta a kicsi fejebúbját, h puszit kér. Onnan ment Zalánhoz, tőle is kérte a puszit, majd jött hozzám. És így tovább még jópárszor :))

Találós kérdés: Boró miért alszik ennyit? :))

2 megjegyzés :

Tünde írta...

Talan mert aldott allapotu???azert alszik Boro annyit?:::)))hiszen irtad mar hogy tavasszal nagyneni leszel....

reka írta...

BINGÓ!

És még fogom írni, mert írtó büszke vagyok rá :D