Az expo és a csúszda

Az itt következő sztorik a tegnap történtek. Az expón délelőtt voltunk, a csúszda pedig a délután fő attrakciója volt.

Nos bementünk megnézni a "Fatada" nevű expót, ahol virágok, ajtók, ablakok, csempék, padlócsempék, stbstb... szóval aki házat készül vásárolni, annak írtó érdekes dolgok vannak ott. Egy perccel a beérkezés után máris azon gondolkodtam, h ki visz kit? Gyakorlatilag Tibike futott elöl s én utána. Ahol meg akartam állni, ott felvettem az ölömbe. Kivéve a függönyösnél... jajj Istenem olyan gyönyörű textíliák voltak... ott kekszük volt a néniknek, tehát ott nem kellett felvennem :D

Sok mesélnivaló nincsen: Tibike futott elöl s én utána. Ezt már mondtam. A baumax-os standnál történt a dolog: csomó-csomó virág kitéve, s mondom: gyere Tibike, szagoljuk meg a virágokat. Már majdnem sikerült is, amikor megláttuk, h a virágok "mögött" "druzsba" és fűnyírógép! Há, hü, bürlá... nem tudom idézni, h miket mondott, de abszolút nyilvánvaló volt: "mit nekem virág, anyukám, amikor itt kerekes dolgok is vannak!"

Csalódottan jöttem haza az expóról, sajnos nem tudtam meg, h mik vannak kiállítva? :(


Ezek után a délutáni játszóterezésen Tibikénk felfedezte a csúszda lényegét! Eleinte rajta akart felmászni, de mutattuk: nem ott megyünk fel, kincsem, hanem itt a lépcsőn! Sokszor elismételtük, de a harmincadik alkalommal már tudta (kb. mert nem számoltam)

Felmászott azon a pár lépcsőn, eltotyogott a csúszdáig, ott dumáltam neki, hogy "na ülj le szépen, ügyes vagy, kincsem, h leültél, most szépen nyújtsd előre a lábadat, úúgy, előre, na várj egy percet, míg édesanya odaér, na most itt vagyok, várlak, na gyere..." És kis gondolkodás után elindult és nagy vigyorogva leérkezett. Lent pedig: "hopppá! Na de ügyes ez a fiúcska!" feldobálás, puszik, stb.
És kezdődött elölről a lépcsőmászás!

Aztán megérkezett Tibi is és mesélem neki a mai nap nagy eseményét, hogy juhéé, a gyerek tud csúszdázni!!! Erre aszongya elviszi egyet ő is csúszdászni. Közben én két másik anyukával ottmaradtam a padon, hogy na véééégre szusszanhatok egyet.
Pár másodperc múlva hátranézek. Tibike ÁLL a csúszda tetején, az uram meg a csúszdával szemben, de vagy másfél méterre attól ZSEBREDUGOTT KÉZZEL!!!
Felszökök, h fussak oda és kezdjem a dumámat, hogy "na ülj le szépen Tibike", de persze későn volt: én rohantam, Tibike egyet lépett és olyan félszegen lesirült a csúszdán, MAJDNEM kiesett, becsszó. A guta szinte megütött... Szerencsére ő még meg sem ijedt különösen... Tibi meg: "azt mondtad tud csúszdázni, ezek szerint mégsem tud"...

Hiába na, a pasiknak mindig igazuk van. :(